Dokumentumok
Navigáció
Belépés
Keresés
Linkek
Médiatámogatónk
Külföldi linkek
- Amerikai Pár- és Családterápiás Szövetség
- Bowen Center
- Családterápiás Világszövetség
- Dulwich Center (Narratív)
- Egyesült Királyság Családterápiás Szövetsége
- Európai Családterápiás Szövetség
- Mental Research Institute, Palo Alto CA
- Minuchin Center
- Tavistock Center London
Hazai linkek
XXXI. MCSE Vándorgyűlés - Debrecen - Városnéző séta
Sajtos Szilárd
Séta a református Debrecenben
A protestáns világ idén ünnepli a reformáció 500. évfordulóját. Debrecen szinte az első pillanattól kezdve szervesen összekapcsolódott a reformációval, a várost méltán nevezik a magyar Genfnek, a kálvinista Rómának. A szombati napon egy sétát teszünk a református Debrecenben, mely megtekintjük a Nagytemplomot, annak kiállításait, a Fűvészkertet, a Kollégium Nagykönyvtárát, a Csokonai-szobát, az Oratóriumot és a múzeumokat.
A református Nagytemplom
A debreceni református Nagytemplom a város szimbolikus épülete, az ország legnagyobb református temploma. Ez a templom a magyar reformátusság jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran kálvinista Rómának.
A templom jelenlegi formájában 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, de a helyén már a középkorban is templom állt, mely egy tűzvész során leégett. Helyébe gótikus stílusú csarnoktemplom, az András-templom épült 1297 és 1311 között, ez a Tiszántúl legnagyobb temploma lehetett. Ez a templom is tűzvészben semmisült meg 1564. Újjáépítését Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város 1626-ban, s Rákóczi György támogatásával az építkezés 1628-ban befejeződött. Tornyában Rákóczi által adományozott óramű mutatta az idő múlását. A templom mellett 1642-ben építették fel a vakolatlan téglás Verestornyot, amelyben elhelyezték azt az 56 mázsás harangot, melyet időközben fejedelemmé választott I. Rákóczi György öntetett, a harmincéves háborúban zsákmányolt ágyúkból. Ez a templom az 1802-es tűzvészben pusztult el.
Az új templom építésével 1803-ban a város Péchy Mihályt bízta meg. A 61 méter magas tornyok közül a nyugati 1818-ra készült el, a keleti pedig 1821. augusztus 6-án. Mivel az eredeti tervekben szereplő kupola nem épült meg, a két torony közt timpanont, mögé díszes frontgalériát építettek Rabl Károly tervei alapján. 1819-től már használták a templomot, de csak 1823-ra fejezték be az építkezést.
A Nagytemplom két történelmi eseménynek is színhelyévé lett: az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében szintén a Nagytemplomban ülésezett.
A református Kollégium
1538 óta áll a mostani helyén a Debreceni Református Kollégium, mely az évszázadok alatt arany betűkkel írta be nevét a magyar és az egyetemes művelődés történetébe. Az alapítása óta az elemi iskolától az akadémiai szintig folyik itt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett, ezek szolgáltattak alapot a későbbiekben a Debreceni Egyetem megszületéséhez.
A Kollégium mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre, s emiatt lett Debrecen a magyar Genf. Jeles tanárai törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszereket bevezetni és a legújabb tudományos eredményeket átadni diákjaiknak. Diákjai a köznép fiaiból – a parasztok, kézművesek, polgárok, kisnemesek soraiból kerültek ki, akik tanulmányaik végeztével, vagy sokszor évekig tartó külföldi tanulmányútjuk után hozták el a legmodernebb nyugat-európai eszméket a magyar falvakba és mezővárosokba. A partikuláris rendszer nyomán falusi iskolák százai létesültek, magyar nyomdák keltek életre, templomokkal népesült be a magyar alföld. Falai között Magyarország számos nagy alakja töltötte diákéveit, mint Ady Endre, Arany János, Bay Zoltán, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Horthy Miklós, Kenézy Gyula, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Szabó Magda, Tisza István, Tisza Kálmán, Tisza Lajos, Irinyi József és Irinyi János.
A Kollégium Nagykönyvtára szüntelenül gyűjtötte a mindenkori haladó tudomány legértékesebb alkotásait, s ezzel a művelt világ legjelentősebb tudományos gyűjteményei sorába emelkedett, de tankönyvekkel, tanszerekkel, térképekkel látták el a falusi iskolákat is.
A Kollégium Oratóriumában tartotta a magyar országgyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-étől 1849. május 31-éig. S amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés, s ekkor és itt fektették le az új, demokratikus Magyarország alapjait.
2013-ban a Nagytemplomot és a Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyének nyilvánították.