Dokumentumok
Navigáció
Belépés
Keresés
Linkek
Médiatámogatónk
Külföldi linkek
- Amerikai Pár- és Családterápiás Szövetség
- Bowen Center
- Családterápiás Világszövetség
- Dulwich Center (Narratív)
- Egyesült Királyság Családterápiás Szövetsége
- Európai Családterápiás Szövetség
- Mental Research Institute, Palo Alto CA
- Minuchin Center
- Tavistock Center London
Hazai linkek
MCSE 35. Vándorgyűlés - online, 2022. április 22-23. - Workshop, előadások, esetismertetések - III.
WORKSHOPOK, ELŐADÁS-SZEKCIÓK ÉS ESETISMERTETÉSEK
ABSZTRAKTOK - 2022. április 23. szombat 14:45-16:15
|
|
WORKSHOPOK, ELŐADÁS-SZEKCIÓK ÉS ESETISMERTETÉSEK
|
|
1445 – 1615
|
ELŐADÁS-SZEKCIÓ III. – Üléselnök: Zsindely Katalin
|
|
1445 – 1615
|
ESETISMERTETŐ III. – Üléselnök: Árkovits Amaryl
|
|
1445 – 1615
|
WORKSHOP – Üléselnök: Barát Katalin
Arany Zoltán, Berényi Rita, Besenyei György, Bojti István, Frankó András, Geist Klára, Mészáros Krisztina,
Tari Mária: „Álmodtam egy világot magamnak...itt állok a kapui előtt...”
|
|
1445 – 1615
|
WORKSHOP – Üléselnök: Blága Gabriella
Kozékiné Hammer Zsuzsanna, Iring Zoltán: Párhuzamos terápiák
|
ELŐADÁS-SZEKCIÓ
Radnay Gábor
Asperger mint társ
Egyéni és párterápiás dilemmák autizmus spektrum zavar esetén
Egyéni és párterápiás gyakorlatomban az utóbbi időben arra lettem figyelmes, hogy egyre gyakrabban találkozom rugalmatlannak tűnő kliensekkel, akik érzelmi, gondolkodási merevségük, és több más vonásuk miatt véleményem szerint az autizmus spektrumon elhelyezhetőek, bár diagnosztizálva nem voltak. Ez a „találkozás” megtörténhet a partner leírása, panaszkodása révén is, akinek társa deficitjei okoznak nehezen oldódó érzelmi terhet. Valószínűnek tartom, hogy ezzel a felismeréssel nem vagyok egyedül szakmánkban.
Előadásomban a párkapcsolati jellegzetességeket, az ezek által felvetett dilemmákat fogom kifejteni elsősorban a társ szemszögéből, valamint vázolom a bennem felmerülő kérdésekre a jelenlegi tapasztalataim alapján adott válaszaimat. A téma a jelenség szembetűnő gyakorisága miatt foglalkoztat.
autisztikus spektrum zavar, intimitás, partnerkapcsolat, megküzdés, elfogadás, integráltság
E-mail: radnay22@gmail.com
************************************************************************************************************************************
Ocsovai Dóra
Ocsovai Dóra, SZTE Magyar–Francia Felvilágosodás Kutatócsoport, Budapest
Az elmaradt érintéstől a testimádatig – az anyai érintésfóbia következményei Auguste Rodin műtermében
Hová vezethet az anyai érintés hiánya? Auguste Rodin, „a csodálatos képfaragó” példája azt tárja elénk, hogy kivételes esetben egy páratlan alkotói életút felé is.
Kevéssé ismert tény, hogy a szobrász anyja érintésfóbiában szenvedett, emiatt saját gyermeke megérintését is kerülte. Ez az érzelmi és testi depriváció az érzékeny kisfiúban traumatikus sérüléseket hagyott, s egyben hozzá is járult művésszé válásához, hiszen az érintéshiány szublimálása Rodin felnőttkorában egyenesen művek születését segítette elő.
Az érintés feloldozó hatásával a szintén szobrász Camille Claudellel megélt szerelmi kapcsolata is szembesítette. ’Test’ és ’érintés’ művészete centrális motívumai lettek – műterme szinte emberi formák laboratóriumává vált.
Esete elgondolkodtató bizonyítéka annak, hogy az érintésmegvonás végül áttételesen hozzájárulhat a művészi kiteljesedéshez. Az előadás során a folyamat stációit pszichobiográfiai megközelítésben, művek képes példáján át járjuk be.
művészetpszichológia, Rodin, érintés, érintésfóbia
E-mail: dora.ocsovai@staff.elte.hu
************************************************************************************************************************************
Sajtos Szilárd
A háború kísértetei
„Az embertől mindent el lehet venni, csak egyet nem: azt a végső emberi szabadságjogot, mely szerint eldöntheti, hogyan álljon hozzá az adott körülményekhez” (Viktor E. Frankl). 2022. február 24-én ismét megszólaltak a fegyverek Európában. Bár a ’90-es évek délszláv háborúi már rávilágítottak arra, hogy a nyugati kultúra, 1945 utáni „soha többé háborút!” narratívája immár a múlté, a mostani események újra mély megdöbbenéssel töltenek el bennünket. A közvetlen szomszédunkban házak, életek, sorsok, álmok és célok semmisülnek meg most is...
Az előadásban annak a kérdéskörét járjuk körbe, hogy milyen lélektani jelenségeket indukálnak a katonai műveletek, harcérintkezések; s mindezeknek milyen rendszerszemléletű és családterápiás vetületei lehetnek.
Az előadó honvéd főtiszt, a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat kiemelt tábori lelkésze, teológus, mentálhigiénés szakember, pár- és családterapeuta, képzésben levő logoterápiás és egzisztenciaanalitikus tanácsadó. PhD-kutatásait a témában végzi, segítő szakemberként többször szolgált hadműveleti területen.
harctéri krízis, háborús trauma, rendszerszemlélet, családterápia
***********************************************************************************************************************************
ESETISMERTETÉS
Révész Renáta Liliána
Gyászközpont Alapítvány, Budapest
„Vajon tényleg boldog volt akkor?” – Öngyilkosság áldozatát gyászoló szülők párterápiájának tapasztalatai
A karantén alatt és a pandémiás időszakban a kamaszok és a tinédzserek is nagy stresszt éltek át, emellett motiválatlanságot, fáradtságot, unalmat éreztek. A kialakult krízissel összefüggésben megnövekedtek a tinédzserek öngyilkossági kísérletei is, és sajnos voltak befejezett öngyilkosságok is. Így aktuálissá vált az öngyilkosságok utáni gyászesetek párterápiájának bemutatása, a gyászfolyamat nehézségeinek, a feldolgozás lehetséges útjainak bemutatása. Bemutatom több család és szülőpár útját a gyászban, kiemelve a hasonlóságokat és a különbségeket. A bűntudat érzése a legtöbb öngyilkosságot elkövetett személy hozzátartozójában nagyon nagy. Az öngyilkosságot elkövetőt sokszor nehéz racionálisan megérteni, éppen ezért sokáig, sokféle kínzó kérdésekkel gyötrődnek a családtagok, a gyászolók. Hogyan tehette ezt?, Miért tette?, Hogy nem gondolt ránk? A kínzó kérdések leállítása fontos fordulópont a feldolgozásban. A gyászfolyamat elején általánosan nehéz örömteli pillanatokat felidézni az elhunytról, de ezekben az esetekben sokszor később is nehéz, mert az erőszakos halál traumája beárnyékolja azt. Megkérdőjeleződnek a szép emlékek is: „Vajon tényleg boldog volt akkor?”
önygyilkosság, gyász, párterápia
E-mail: gyasztanacsado@gmail.com
************************************************************************************************************************************
Józsa Balázs, Sonnevend Mária, Schwanner Zita, Várhegyi Linda, Veres Júlia, Csáky-Pallavicini Zsófia, Pap Erika
Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ, Budapest
Lehetnek-e Lotilkónak szárnyai? – Rendszerszemléletű munka pszichiátriai szintű problémákkal élő gyerekek családjaival
Szakmai műhelyünk független szervezetként azzal a céllal alakult 2015-ben, hogy gyermekpszichiátriai problémákkal élő gyermekeknek és családoknak nyújtson hosszú távú terápiás segítséget.
A Lotilko programban részt vevő 9–18 éves gyerekek és kamaszok vezető tünetei gyakran neuropszichiátriai állapotokkal és személyiségfejlődésbeli elakadásokkal kapcsolatosak, de sokszor tüneti szinten is súlyosak – önsértés, szuicid krízisek, evészavarok, disszociatív zavarok, hangulati problémák. Azt tapasztaltuk, hogy e gyermekek mögött az intrapszichés működésben súlyos traumákkal, elakadásokkal vagy hiányokkal küzdő szülők, patológiás működésű családi rendszerek állnak. A programban nagy hangsúlyt fektetünk a szülők és a család aktív bevonására az első pillanattól, valamint szülőcsoporttal és rendszerszintű intervenciókkal bővítettük ki a folyamatot. Erre a változásra a gyerekek visszajelzései és a team belső megélése, a szupervíziós munka során jutottunk: főként a serdülők leválási, alakulási folyamatának értékes része a családi rendszer formálódása, a szüleik megtartásának igénye. Munkánk szakmai hátterét az MBT-A és TFP-A működési kerete adja.
A műhelybeszélgetés során megosztjuk terápiás tapasztalatainkat, munkamódunkat, krízispontjainkat és fennálló dilemmáinkat a különböző típusú elakadások esetén. Sok válaszunk, de még több kérdésünk van nekünk is…
rendszerszemléletű gyógyítás, komplex teammunka, személyiségfejlődési elakadások
E-mail: murmomail@murmo.hu
************************************************************************************************************************************
WORKSHOP
Arany Zoltán, Berényi Rita, Besenyei György, Bojti István, Frankó András, Geist Klára, Mészáros Krisztina (gyakorlati képzést vezetők), Tari Mária (kiképző család-pszichoterapeuta)
Arany Zoltán, Berényi Rita, Besenyei György, dr. Bojti István, Frankó András, Geist Klára, Mészáros Krisztina (gyakorlati képzést vezetők), dr. Tari Mária (kiképző családpszichoterapeuta) Budapest, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged
„Álmodtam egy világot magamnak...itt állok a kapui előtt….”
Családterápiát szeretnék tanulni! Családterapeuta leszek! Miért pont most? Kitől? Mikor? Hol? Ismersz valakit, aki már elvégezte? Sosem fejezem be! Olvastad a honlapot? Ezer kérdés, hivatalos válasz, előítélet, anekdota, hiedelem – és persze, pletyka.
A MCSE hivatalos képzési rendje mindenki számára elérhető a honlapon. Évek óta kérdés, hogyan tudnánk hatékonyabbá tenni a családterapeutává válás folyamatát. A MCSE mint nyílt rendszer életében vajon mi segítené elő a másodrendű változást?
Azt tapasztaljuk, hogy a világos, egyértelmű megfogalmazás mellett az informális csatornákon terjedő információáramlás stabilizáló szerepe igen fontos az élő rendszerek homeosztázisának biztosításában (ld. modern hálózatkutatások). Hogyan tudjuk a változás érdekében hasznosítani ezt a tudást?
Gyakorlati képzést vezetők csoportja kéréssel fordult a tagsághoz: az alábbi linken https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd-yaJbPSUVhpM5H_ba21VCZkSlsCnY...
keresztül kértük a segítségüket abban, hogy osszák meg velünk az általuk ismert hiedelmeket, anekdotákat, történeteket, pletykákat – melyek feldolgozását, hasznosítását a résztvevők aktív bevonásával tervezzük bemutatni.
MCSE, információáramlás, képzés, rendszer, másodrendű változás
************************************************************************************************************************************
WORKSHOP
Kozékiné dr. Hammer Zsuzsanna, Iring Zoltán
KapcsolatCentrum Családi, Egyéni , Párterápiás és Oktató Központ; Budapest
Párhuzamos terápiák
A karanténnal együttjáró bezártság, a betegségtől és annak kimenetelétől való félelem, a nehezen kezelhető helyzetekkel együttjáró sok bizonytalanság jelentősen megváltoztatta a családok, párok együttélését. A családi és párkapcsolati elakadások megszaporodtak, a korábban már meglévő problémák destruktív ereje intenzívebbé vált, aminek a hatására a családok, párok egyre nagyobb gyakorisággal kérnek segítséget, sokszor egyszerre több szakembertől is. Így előfordul, hogy párhuzamosan, egyszerre több folyamatban vesznek részt. Időnként a családterápia a kiindulás és ehhez csatlakoznak egyéni terápiás folyamatok, máskor a párterápiák mentén merül fel az egyéni folyamatok igénye. A párhuzamos folyamatokban való részvétel ötlete jöhet a családtagoktól, de akár szakembertől is. Az egy időben folyó terápiák zavart kelthetnek a kliensekben, de a szakemberekben is. Nehézzé válik a tisztánlátás azzal kapcsolatban, hogy melyik terápiában mi történik, merre halad a folyamat. Különösen bonyolult a helyzet olyankor, amikor a terapeuták nem tudnak egymással egyeztetni és a segítő folyamatok egymástól függetlenül, akár ellentétes irányba is tarthatnak. A workshop ennek az általános jelenségnek az egyedi megnyilvánulását kívánja végigkövetni olyan konkrét családterápiás történetek bemutatásával, amelyeken keresztül láthatóbbá válik a párhuzamosan futó terápiák indikációja és kontraindikációja.
krízis, párhuzamosan futó terápiák, családterápia, párterápia, egyéni terápia
E-mail: hammerzs@t-online.hu; iringzoltan@gmail.com
************************************************************************************************************************************
Vándorgyűlés programja
További információk a vándorgyűlésről